A Lakits Villa a továbbiakban - teljes profilváltása miatt - nem tud fogadni sem irodabérlő, sem terembérlő ügyfelet.

A Lakits Villa története

Az 1870-75 között épült villa építtetője, " a vagyonos patrícius famíliából származó Lakits (Lakics) Xav. Ferenc (ifj.) (1833–1909 után) kereskedő volt. A XVIII. századi eredetű kereskedőházat a család ősapja, a Pécsre áttelepülő Lakits Xav. Ferenc szigetvári kereskedő 1808-ban vásárolta meg (...). Az apa, id. Lakits Xav. Ferenc (1804–1876) vaskereskedő az 1840-es években az akkor alakult Csetnek-pécsi Vasgyár vezető tisztviselője, édesanyja Piatsek József építőmester Magdolna nevű leánya.
Az apja nyomdokába lépő ifj. Lakits Ferenc jövedelmének zömét a családi vas- és fűszerkereskedés biztosíthatta (a mai Király u. 9.), de bor nagykereskedéssel is foglalkoztak, egy időben a várostól szénbányát béreltek, és a bécsi Anker Biztosítótársaság pécsi főügynökségét is ellátták. A Lakits-cég 1860 körül a Zsolnay-féle Bazár új épületében (a későbbi Nick-udvar,( mai Király u. 1.) is bérelt boltot ("Chinaiakhoz" címzett, gyarmatáru, bor- és csemege-raktár).
A kistermetű ifj. Lakits Ferenc a kor pécsi közéletének aktív szereplője, a kulturális ügyek élharcosa volt, vagyona, összeköttetései (...) révén adtak a szavára. A helyi hagyomány szerint (...) a reprezentatív nyaralót azzal a céllal építtette, hogy az itt rendezendő összejövetelek révén leányainak rangos férjet szerezzen. (...) A hagyomány hitelét azonban megkérdőjelezi, hogy két leánya ekkoriban még kisgyermek, ill. csecsemő volt. (...) Kortárs visszaemlékezésből tudjuk, hogy Lakits nem sajnálta a pénzt a ház berendezésére sem, amelyet valóságos kis múzeumnak tituláltak. Kisebb díszkert is tartozott hozzá, benne fából ácsolt kioszkkal. A reprezentációs törekvések már az eredetileg szabadon álló épület „kastélyszerű” tömegkompozíciójánál, a főnézet aprócska cour d’honneur-jénél, a kerti homlokzat sarokpavilonjainál is mutatkoznak, (...) hasonlóan a gazdag külső díszítéshez, és a belsőben feltárt falfestésekhez. Utóbbiak (...) a kor neves, pécsi székhelyű, de az egész ország területén dolgozó templom- és díszítőfestő vállalkozásának, a Buday-féle cégnek a munkái lehettek."
„A Lakits-villa külső megjelenésében kiemelkedő szerepük volt az oldalszárnyak K-i homlokzatait díszítő oromszobroknak, (...) a kőből kifaragott, négy, ülő nőalak az Évszakok allegorikus ábrázolásai.” „Stíluskritikai alapon a kor egyetlen, Pécsett élő szobrászának, Bartalits Mihálynak (1808–1879) tulajdonítom az oromszobrokat. A kalocsai születésű, kőfaragónak tanult mester Szepesy Ignác pécsi püspök (1828–1838) hívására telepedett le a városban, 1832-33-ban. (...)  A Lakits-villa allegorikus szobrai kiemelkednek munkái átlagos színvonalából. Ezt a viszonylag ritka, világi témájú megrendelés okozhatta: [őket a villa] elkészülte után, valamikor az 1870-es évek elején faraghatta Bartalits.”
„Lakitsék csak néhány évig lakhattak a villában. A családfő költekező életmódja, hanyag üzletvitele miatt a vagyonnal együtt ez is elúszott a nemsokára, 1880 körül bekövetkezett csődben. Ebben komoly szerepe lehetett [egy] gyáralapítás nagy költségének."

"Az 1887-es házszámjegyzékben már új gazdája van a villának. Később a város tulajdonába került és bérházként funkcionált. Több lakásra osztották, ami átalakításokkal, új válaszfalak építésével járt. A régi telket felosztották, így a melléképületek mások kezére kerültek, s a villa mellé új házak épültek. Az 1940-es évek 2. felében egy ideig NÉKOSZ kollégium kapott helyet benne. Később ismét lakások voltak a házban. Az állami tulajdonba vett ingatlan kezelője nem sokat törődött a már 1958-ban műemlékké nyilvánított villa karbantartásával. Védettsége dacára műemléki értéke az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, műszaki állapota romlott. Az épülethez É-ról csatlakozó, nála fiatalabb, földszintes lakóházat az 1970-es években bontották le.
1990. körül kiüresítették a lehasznált épületet, tervezve felújítását. Ez volt a kezdete a rohamos pusztulásnak. A helyreállítási kötelezettségtől a tulajdonossá lett Önkormányzat a privatizáció útján szabadult meg. A következő években a villa gazdái gyakran cserélődtek. A műemléki helyreállításra mindegyik kötelezettséget vállalt, de az csak nehezen indult el. Amikor elkezdődött, abban sem volt köszönet. A hol meginduló, hol leálló kivitelezés szinte több kárt tett a védett épületben, mint hasznot. Közben az értékes tartozékoknak lába kelt, v. elpusztultak."

 

Részletek Sonkoly Károly művészettörténész, a KÖH egykori munkatársának a Lakits-villa történetét feltáró munkájából.

A Lakits Villa története megtalálható a Wikipédián is. Tovább